A tavalyi tojáslikőr és a tavaly előtti narancslikőr után idén a csokoládélikőr került sorra, ami személyesen az egyik kedvencem, mivel rendkívüli módon csokoládéfüggő vagyok, mint tudjátok. A csokoládé egyébként is endorfint, vagyis boldogsághormont termel, illetve a benne található kakaó pedig igen nagy mennyiségben tartalmaz koffeint. A karácsony meg egyébként is ehy olyan időszak, amikor minden bűnözés megengedhető. Nagy előnye, hogy elkészítés után azonnal fogyasztható, nem kell érlelni, de azért ártani nem árt. Mivel eddig még nem tettünk kulturális kitekintést a csokoládé történetéről, ezt a hiányosságot most pótolom. Amerikában az aztékok már jóval az Európai hódítók előtt is itták a csokoládét. 1519-ben, amikor a spanyolok a mai Mexikó területére érkeztek, Montezuma xocolātllal kínálta Cortést.
A maják birodalmában is ismert és fontos volt: a kakaóbabot más
dél-amerikai kultúrákhoz hasonlóan fizetőeszközként (is) használták.
Maga a kakaó neve is utal a kereskedelemre; a „cacau” eredetileg egy
ige, jelentése: venni, cserélni, vásárolni. A kakaóbab a szertartásokhoz
is esszenciális volt.A 17. századig Spanyolország határain belül maradt, Európában nem terjedt
el. Ausztriai Anna királyné, XIII. Lajos francia király feleségeként hozta át a csokoládét Spanyolországból Franciaországba. 1569-ben V. Piusz pápa a xocolātlt olyan kellemetlennek találta, hogy az ital fogyasztását nem tekintette a böjt megszegésének. 1687-ben a Francia Akadémia tudományos alapon meghatározta az optimális csokoládéreceptet. Az első angol csokoládégyár Bristolban épült, 1728-ban. A szilárd csokoládét 1842-ben kezdte árulni a Fry csokoládégyár, mely később a ma is létező Cadbury cégbe olvadt. A holland C. J. van Houten 1828-ban
feltalált kakaósajtológépe nagyban javította a csokoládéital minőségét:
a készülék segítségével a kakaóbabból sikerült kivonni a nehezen
emészthető zsíranyag egy részét. A csokoládészeletet 1847-ben találták fel. A svájci Nestlé fivérek 1876-ban készítettek először tejcsokoládé szeletet. Rodolphe Lindt berni
csokoládégyárában a termékek minőségének javítása érdekében új
eljárásokat vezetett be, módosította a csokoládégyártásnál használt
alapanyagokat és a főzési időket. 1880-ban felfedezte a mai élelmiszeriparban kenőgyúrásnak (vagy konsolásnak) nevezett csokoládéfinomítást, illetve a lágy fondant csokoládét.
Hozzávalók (1000 ml-hez):
- 8 evőkanál cukrozatlan kakaópor
- 400 ml tejszín
- 200 g 70-80%-os étcsokoládé
- 250 g cukor
- 600 ml rum
- A kakaóport keverjük csomómentesre a tejszínnel. A csokoládét olvasszuk fel vízgőz felett, , majd adjuk hozzá a kakaós tejszínt és a cukrot és főzzük pár percig.
- Miután lehűlt, adjuk hozzá a rumot, keverjük jól össze, majd szűrjük le és fogyasztásig tároljuk hűtőszekrényben.
