2017. április 2., vasárnap

Vörösáfonyás-pisztáciás kalácstekercs - ütős tavaszi kombó

A pisztáciás-áfonyás keksznél .ár megállapítást nyert, hogy a vörös-áfonya és a pisztácia milyen kiváló párost alkot, és most eljött az idő, hogy újra bizonyítson egy finom sütemény keretében. A kelttésztával ugyan még mindig hadilábon állok, de a viszonyunk kezd békés mederbe terelődni, így néhány probálkozás és talán egyszer olyan is lesz, mint az etalonnak számító nagymamám kalácsa. Mindenesetre ez a desszert meglehetősen egyedi és finom, ugyanakkor rendkívül időigényes, úgyhogy csak akkor vágjunk bele, ha van egy délelőttünk ilyenekkel foglalkozni.
 
Hozzávalók (8 szelethez):
  • fél narancs héja
  • 1 citrom héja
  • 100 g vörösáfonya (+ a díszítéshez)
  • 50 g mazsola
  • 100 g vegyes kandírozott gyümölcshéj
  • 50 ml rum
  • 450 g liszt
  • 2 zacskó élesztő
  • 100 g cukor
  • 1 csipet fahéj
  • 1 csipet őrölt szerecsendió
  • fél teáskanál só
  • 75 g vaj (+ a kenéshez)
  • 1 tojás (+1 tojás a kenéshez)
  • 225 ml tej
  • 50 g natúr pisztácia (+ a díszítéshez)
  • 150 g porcukor (a díszítéshez)
  • 1 evőkanál jégcukor (a díszítéshez)
Elkészítés:
  1. A vörösáfonyát keverjük össze a mazsolával és a kandírozott gyümölcshéjjal és áztassuk rumba.
  2. Egy nagy tálban keverjük össze a lisztet a sóval, a szárított élesztővel, a szerecsendióval, a cukorral, a fahéjjal és a citrushéjakkal. Adjuk hozzá a tojást, és morzsoljuk bele a vajat. A tejet melegytsük langyosra, és öntsük a lisztes keverékhez. A robotgép dagasztójával gyúrjuk sima tésztává, majd még egyszer kétszer kézzel is (ha szükséges, adjunk hozzá még egy kevés lisztet). Meleg helyen, letakarva kelesszük 1 órán keresztül.
  3. A tésztát osszuk 8 részre, ésdeszkán nyújtsuk mindegyiket hosszúkás téglalap alakúvá. A közepükön osszuk el a rumba áztatott aszaltgyümölcsöket, , majd a hosszabb végénél fogva tekerjük fel. A végeit nyomkodjuk össze és formázzunk csiga alagzatot a rudakból. Vajazzunk ki egy 18 cm átmérőjűkerek formát, majd helyezzük a csugákat szorosan egymás mellé, és letakarva, meleg helyen kelesszük 25-30 percig, majd 185 fokon süssük 20 percig. Ezután kenjük meg egy felvert tojással, és süssük további 30 percig, amíg aranybarna nem lesz. Hagyjuk kihűlni a formában, majd vegyük ki.
  4. A porcukrot keverjük el 2-3 evőkanál vízzel, kogy sűrű mázat, majd habzságba kanalazva csurgassuk a tetejére. majd szorjuk meg durvára vágott pisztáciával , jégcukorral és aszalt áfonyával és hagyjuk megdermedni.
SZELETENKÉNT: 550 kcal, 71 g fehérje, 88 g szénhidrát, 16,4 g zsír (ebből: 10 g telített zsír)
 
 

2016. december 18., vasárnap

Csokoládélikőr - minden karácsonyra egy likőr

A tavalyi tojáslikőr és a tavaly előtti narancslikőr után idén a csokoládélikőr került sorra, ami személyesen az egyik kedvencem, mivel rendkívüli módon csokoládéfüggő vagyok, mint tudjátok. A csokoládé egyébként is endorfint, vagyis boldogsághormont termel, illetve a benne található kakaó pedig igen nagy mennyiségben tartalmaz koffeint. A karácsony meg egyébként is ehy olyan időszak, amikor minden bűnözés megengedhető. Nagy előnye, hogy elkészítés után azonnal fogyasztható, nem kell érlelni, de azért ártani nem árt. Mivel eddig még nem tettünk kulturális  kitekintést a csokoládé történetéről, ezt a hiányosságot most pótolom. Amerikában az aztékok már jóval az Európai hódítók előtt is itták a csokoládét. 1519-ben, amikor a spanyolok a mai Mexikó területére érkeztek, Montezuma xocolātllal kínálta Cortést. A maják birodalmában is ismert és fontos volt: a kakaóbabot más dél-amerikai kultúrákhoz hasonlóan fizetőeszközként (is) használták. Maga a kakaó neve is utal a kereskedelemre; a „cacau” eredetileg egy ige, jelentése: venni, cserélni, vásárolni. A kakaóbab a szertartásokhoz is esszenciális volt.A 17. századig Spanyolország határain belül maradt, Európában nem terjedt el. Ausztriai Anna királyné, XIII. Lajos francia király feleségeként hozta át a csokoládét Spanyolországból Franciaországba. 1569-ben V. Piusz pápa a xocolātlt olyan kellemetlennek találta, hogy az ital fogyasztását nem tekintette a böjt megszegésének. 1687-ben a Francia Akadémia tudományos alapon meghatározta az optimális csokoládéreceptet. Az első angol csokoládégyár Bristolban épült, 1728-ban. A szilárd csokoládét 1842-ben kezdte árulni a Fry csokoládégyár, mely később a ma is létező Cadbury cégbe olvadt. A holland C. J. van Houten 1828-ban feltalált kakaósajtológépe nagyban javította a csokoládéital minőségét: a készülék segítségével a kakaóbabból sikerült kivonni a nehezen emészthető zsíranyag egy részét. A csokoládészeletet 1847-ben találták fel. A svájci Nestlé fivérek 1876-ban készítettek először tejcsokoládé szeletet. Rodolphe Lindt berni csokoládégyárában a termékek minőségének javítása érdekében új eljárásokat vezetett be, módosította a csokoládégyártásnál használt alapanyagokat és a főzési időket. 1880-ban felfedezte a mai élelmiszeriparban kenőgyúrásnak (vagy konsolásnak) nevezett csokoládéfinomítást, illetve a lágy fondant csokoládét.

Hozzávalók (1000 ml-hez):
  • 8 evőkanál cukrozatlan kakaópor
  • 400 ml tejszín
  • 200 g 70-80%-os étcsokoládé
  • 250 g cukor
  • 600 ml rum
Elkészítés: 
  1.  A kakaóport keverjük csomómentesre a tejszínnel. A csokoládét olvasszuk fel vízgőz felett, , majd adjuk hozzá a kakaós tejszínt és a cukrot és főzzük pár percig.
  2. Miután lehűlt, adjuk hozzá a rumot, keverjük jól össze, majd szűrjük le és fogyasztásig tároljuk hűtőszekrényben.
LITERENKÉNT: 4352 kcal 0,35 g fehérje, 303,8 g szénhidrát, 0,9 g zsír (ebből: 0,1 g telített zsír)

2016. november 27., vasárnap

Adventi tematikus hónap


Idén is a december a karácsonyi ünnepkőrröl fog szólni, illetve ebben az évben más vallások ünnepkörébe is betekintünk majd reményeim szerint.

Kellemes készülődést mindenkinek!

2016. július 3., vasárnap

2016. április 6., szerda

2 éves a blog


Hát ezt is megéltük :) Itt a blog második születésnapja.

Köszönöm mindenkinek, aki követi vagy olvasta valaha, vagy olvasni fogja :).